COLLIE FAJTATÖRTÉNET 2.
Írta és szerkesztette: Zöldhelyi Adrienn (2023)
A collie használatban
A collie a XIX. század végén a „luxus eb” (más néven „dísz eb” vagy „fényűzési eb”) kategóriába volt sorolva. Ez persze nem azt jelentette, hogy nem használták őket különböző feladatokra. A századforduló környékén létrejött Német Collie Klub például többször hirdetett terelőversenyt, terelőgyakorlatot, amin a magyar tenyésztők is megmérettették kutyáikat.
„Juhász-eb verseny. A Collie-Club és a német juhász-eb egylet ez év február hó 2. és 3-dikán Göppingenben használati versenyt rendez. A bírák dr. Mayer Stuttgartból Stephanitz kapitány Grafrathból és egy igazi juhász lesz.” - Vadászat és Állatvilág, 1902.01.01.
A későbbi évtizedekben a collie-k dolgoztak cirkuszokban, mint mutatványos kutyák, valamint előfordultak kézikocsi-húzó ebként, rendőrkutyaként, vagy segítőkutyaként pl. kerekesszékes emberek mellett.
A fajtát hadikutyaként az 1800-as évek végén kezdték el használni. Különösen sok collie szolgált az I. Világháborúban. Legtöbbször két feladatkört láttak el: üzeneteket hoztak és vittek a harctéren, illetve jeleztek ha sebesültet találtak a halott katonák közt.
„Hogy milyen legyen a hadi szolgálatra alkalmas kutya, arra szolgáljon a következő útmutatás:… A legjobb és legalkalmasabb erre a célra az ú. n. collie, vagy skót juhászkutya, melyben megvannak mindazok a kellékek, melyeket az imént felsoroltam… Ez a kutyafaj azért olyan drága, mert legalkalmasabb háború esetén hírvivő szolgálatra, különösen pedig beválik a sebesültek fölkeresésénél. A katonaságnál nagy hasznát veszik… Tudjuk, hogy a collie egész nyájakat tart össze s a legnagyobb hideget, meleget, éhséget egyaránt tűri, bámulatosan okos, kitartó és éber. Hűségét bizonyítja a közmondás, mely így hangzik: Hű mint a collie.” – Erdőssy: Kutyák a hadsereg szolgálatában. / Uj Idők, 1899 (5. évfolyam, 1-52. szám)
Kiváló képességeik és sokoldalúságuk miatt, az 1910-es évektől már az őrző- és haszonkutyák csoportjába sorolták őket.
A collie állomány Magyarországon az 1910-es években
Az 1910-es évek magyarországi collie állományának eredete nem visszakövethető. A hazai törzskönyvezés ugyanis 1903 és 1910 között szünetelt, így az ekkor született kutyák nem lettek beiktatva sehova, származási lapot nem kaptak, vagyis több generáció kimaradt a nyilvántartásból. A legtöbb collie-t az 1910 és 1914 közötti kutyakiállításokon „látra törzskönyvezték”. Vagyis a bíró megvizsgálta és megállapította a fajtatisztaságot, a kutya kapott valamilyen díjazást, majd a helyszínen bevezették a törzskönyvbe. Így egyértelműen csak a kutya neve, színe és neme volt megállapítható. A tenyésztője, származása, pontos születési ideje, sok esetben „ismeretlen” volt. Minden valószínűség szerint, a korábban behozott import kutyák leszármazottai lehettek.
Ugyanakkor - a XX. század első negyedében - volt pár collie az országban a híres német "Cánából", azaz a zahnai székhelyű "Caesar és Minka fajkutya-tenyészet és kereskedésből", a Gresham Palota kutyafürdőjének tenyészetéből, valamint más hasonló nagybani tenyésztelepekről. Az ezekből származó kutyák minőségét illetve fajtatisztaságát azonban a szakértők gyakran kétségbe vonták. A Fővárosi Állatkert szintén bekapcsolódott a fajta tenyésztésbe, 1906 és 1917 között több collie-t (kölyköket és felnőtteket is) kínáltak eladásra.
collie leltári törzslap II., 1913-1917
forrás: a Fővárosi Állat- és Növénykert gyűjteményi irattára
A '10-es évek első felében legalább 16 collie-t vezettek be a Magyar Eb-törzskönyvbe. Ez persze csak a töredéke lehetett a teljes magyar állománynak. Származásuk javarészt ismeretlen.
Skót juhászebek (collie) a Magyar Eb-törzskönyvben 1910-1914:
-
Lady. Szuka. (MET 337. Beiktatva: MET III. kötet, 1910)
-
Prinz I. Kan. (MET 369. Beiktatva: MET III. kötet, 1910) Tulajdonos: Schamburek Ferenc
-
Bob. Kan. (MET 516. Beiktatva: MET III. kötet, 1910)
-
Gigi. Kan. (MET 517. Beiktatva: MET III. kötet, 1910)
-
Truth. Kan. (MET 518. Beiktatva: MET III. kötet, 1910)
-
Clown. Kan, vörössárga fehérrel. (MET 156. Beiktatva: MET I. kötet, 1911) Tulajdonos: Kondor László
-
Fidi. Kan. (MET 157. Beiktatva: MET I. kötet, 1911)
-
Jim. Kan. (MET 158. Beiktatva: MET I. kötet, 1911)
-
Mylord. Kan. (MET 159. Beiktatva: MET I. kötet, 1911)
-
Sepl. Kan. (MET 160. Beiktatva: MET I. kötet, 1911)
-
Ch. Ella von der Tann. Szuka, vörössárga fehérrel. (MET 161. Beiktatva: MET I. kötet, 1911) Született: 1910. március 28. Tenyésztője: Franz Kritsch, Ausztria. Apja: Ormskirk Baron. Anyja: Norma von der Pereira.
-
Hedda. Szuka. (MET 368. Beiktatva: MET II. kötet, 1912) Tulajdonos: Hertelendi Adolf
-
Collie. Kan. (MET 649. Beiktatva: MET IV. kötet, 1913) Tulajdonos: Egerváry Potemkin Ágostonné.
-
Roky. Kan, vörössárga fehérrel. (MET 776. Beiktatva: MET V. kötet, 1914) Született: 1916 április. Tulajdonos: Jankovich Lászlóné, Budapest. Tenyésztője: Strada Gyula császári és királyi őrnagy, Miskolc. Apja: Robin. Anyja: Trylbi.
-
Jocke. Kan, vörössárga fehérrel. (MET 777. Beiktatva: MET V. kötet, 1914) Tulajdonos: Schneider Károly, Budapest.
-
Prinz. Kan, vörössárga fehérrel. (MET 778. Beiktatva: MET V. kötet, 1914) Tulajdonos: Töttösy Lola, Budapest.
Collie képeslapon
1912
A Zempléni Múzeum gyűjteményéből
Országos Kutyakiállítás, Budapest, Tattersall, 1913. május 11-12.
„Kondor László, és díjazott skót juhászebe, Clown, mely szépségével a kiállításon általános feltűnést keltett. Már több tiszteletdíjat nyert."
Tolnai Világlapja, 1913.05.25.
Csoportkép két collie-val az 1910-es évekből.
Tóth Katalin kunszentmártoni ápolónő hagyatékából.
A szolnoki Damjanich Múzeum fotótára, ltsz. 11045.
Az 1910-es évek második felében bekövetkezett történelmi események gazdaságilag és emberileg is ellehetetlenítették a kutyatenyésztést, és akadályozták a kutyás szervezetek működését. Az I. Világháború alatt a kutyakiállítások szüneteltek, az utolsó rendezvényt 1914 májusában tartották. Így megint nem lehetett collie-t törzskönyveztetni, mivel az iktatásnak feltétele volt legalább egy kiállításon elvégzett szakértői vizsgálat. 1916-ban a korábbinál sokkal szigorúbb, új törzskönyvezési szabályzat született, aminek a legtöbb hazai collie nem tudott megfelelni. Ugyanis a törzskönyvezésnek általános feltétele lett: a származás igazolása legalább négy generációra visszamenőleg. Ez pedig a fentiek tekintetében lehetetlen volt, tehát magyar tenyésztésű collie-nak ekkor nem lehetett négy generációs pedigréje. Így a következő években egyetlen egy collie-t sem jegyeztek a MET-ben. A fajta jelenlétét azonban jól mutatják az eladó illetve elveszett collie hirdetések, valamint egyéb sajtómegjelenések.
„Néhány évtized előtt az Angliából kiindult Collie-láz az egész világot hatalmába kerítette. Evvel a fajtával azelőtt a skót juhászon kívül senki se törődött és az angol tenyésztőket illeti az érdem, hogy e valóban remek megjelenésű és rendkívül értelmes kutyát felkarolták és nemzetközi elismerést vívtak ki számára. Hazánkban ma is általánosan kedvelik a hosszú szőrű colliet, de a többi angol juhászkutyákat, így a sima szőrű colliet, a Shetland colliet, a mi lompos komondorunkra feltűnően emlékeztető old English sheepdogot és a Scotch bearded colliet egyformán keresik és megfizetik mind az öt kontinensen.” – Vadászlap, 1917.07.15.
Egy 1918-ban megjelent képes beszámoló szerint, a korbeli művészvilág elitje is nagyon megkedvelte a fajtát. Az ünnepelt színészek és színházigazgatók villáiban, nyaralóiban, gyakran lehetett találkozni collie-val. Dr. Faludi Jenő színházigazgató például nagy collie rajongó és tenyésztő hírében állt. K. Hegyesi Mari – a Nemzeti Színház híres drámai színésznője – pedig mindehova magával vitte négy skót juhászkutyáját.
„Hegyesi Marit nem találtuk otthon, éppen fönn járt az erdőn. Estefelé, négy nagy skót juhászkutya rohant be a kapu felől, végig a hosszú parkon, ezek jelezték, hogy úrnőjük jönni fog. A kutyák megint visszarohantak és a kapu felől Hegyesi Mari olyan jól ismert alakja tűnt fel kutyáitól körülugráltan. Hegyesi Mari tiltakozott a nyilvános szereplés ellen, magáról csak azt mondta el, hogy minden gyönyörűsége kutyáival az erdőkben való bolyongásban telik, és hogy hamarosan játszani fog a Nemzeti Színházban.” - Kutató körúton Gödöllőn és Bessnyőn. / Színházi Élet - 1918/34. szám
Dr. Faludi Jenő színházigazgató felesége Stern Ilona, és Balassa Jenő színész felesége Fátyol Klára, gyerekeikkel és collie-val, a nyaralójukban Máriabesnyőn.
Színházi Élet - 1918/34. szám
K. Hegyesi Mari színésznő,
gyerekeivel és lábánál collie-val,
Gödöllőn.
Színházi Élet - 1918/34. szám
A borzalmas időszak után 1920 közepére rendeződött annyira a helyzet, hogy újra tudták indítani a kutyás életet, és megint lehetett kutyakiállítást tartani. Az 1920. június 27-én tartott budapesti országos ebkiállításon egyetlen kutya képviselte a fajtát, aki dr. Faludi Jenő színházigazgató tenyészetéből került ki.
Molly I.
sable white collie szuka, született: 1919. június 6.
apa: Bandy, anya: Molly
Tenyésztő: dr. Faludi Jenő, színházigazgató, Budapest
Tulajdonos: Káldas János, Budapest, Podmaniczky u. 39.
A '20-as évek hazai collie tenyésztése: a Festetich és tiszasülyi Polnay család
Az 1920-as évek legelején több collie is szerepelt hazai kiállításokon. A beszámolókban viszont csak a kutyák neve, neme és tulajdonosa van feltűntetve. Mint pl. Révész Jenőné (divatszalon tulajdonos, dr. Révész Jenő kormányfőtanácsos feleségének) Sampusz II. nevű kanja, vagy Sebestyén Samuné (az Aedes Bérház Rt. igazgatójának) Bubsi nevű kan kutyája. Sampusz II., Bubsi, valamint az alábbi collie-k eredete és egyéb adatai egyelőre ismeretlenek.
Boy – kan, tul. Laczkó Károly, Bundás – kan, tul. Faludi Péter (dr. Faludi Jenő színházigazgató fia), Petár – kan, tul. Schmidt György, Dida – kan, tul. Zombory István, Bundás – kan, tul. Grüner Ede, Lady – szuka, tul. Nagy János, Bibis – szuka, tul. Bartáky Kálmánné.
Az 1920-as években a magyarországi collie tenyésztés szempontjából a legjelentősebb a Festetich és a Polnay nemesi családok voltak.
Gróf Festetich Vilmos 1919-ben vette feleségül a dán származású Elizabeth Arneborg-ot (gróf Festetich Vilmosné Arneborg Erzsébet). Nagy valószínűség szerint a dán feleség érkezésével vette kezdetét a collie tenyésztés a toponári Festetich birtokon „of Toponár” kennelnéven. Tenyésztőként is a grófné volt feltűntetve. A legismertebb Festetich collie egy My Darling of Toponár nevű szuka, és egy Jimmy nevű kan volt.
collie kan, törzskönyvi szám: MET 4899, született: 1922. november 15.
apa: Bundás (MET 342), anya: Lady (MET 337)
Tenyésztő: Festetich grófné
tulajdonos: Abonyi Andor (Budapest V. Falk Miksa u. 30.)
A Falk Miksa utca 20-30., illetve Budafok elég gyakran szerepelt az 1920-as évek collie tulajdonosainak címei közt. Sőt, a legtöbb '20-as évek beli collie valamilyen módon a Falk Miksa utcához, vagy Budafokhoz, ezáltal a Polnay családhoz köthető.
Tiszasülyi Polnay Jenő nemesi rangot kapott, dúsgazdag üzletember volt, aki a politikai életben is jelentős szerepet játszott. Alapítója és igazgatója volt, a számos külföldi kapcsolattal és nemzetközi irodával rendelkező Atlantica Trust Tengerhajózási részvénytársaságnak. Központjuk a budapesti V. ker. Falk Miksa utca 20-30. alatt volt, ezen kívül több gyárat és telephelyet birtokoltak Budafokon.
Polnay Jenő és gyermekei (Lucy és Péter) az 1920-as években kezdtek el foglalkozni a fajtával. Egy Spring (MET 2734) nevű angol import kannal, és egy Lucy Flame nevű angol import szukával alapították meg viszonylag rövid életű, ám annál jelentősebb - főleg blue merle kutyákból álló - collie tenyészetüket.
Kennelalapító szukájuk:
angol import collie szuka, törzskönyvi szám: MET 2733, született: 1921. május 21.
apa: Farnworth Forerunner, anya: Faith
Tenyésztő: Mr. Horváth (London)
tulajdonos: tiszasülyi Polnay Lucy (Budapest V. Falk Miksa u. 20.) / Dant János, gyárigazgató (Budafok)
Tiszasülyi Polnay Lucy egy rövid ideig színésznőként és újságíróként tevékenykedett. Híresen szép nő volt, igen magas műveltségű, öt nyelven beszélt folyékonyan. 1923-ban ő váltotta ki tenyészetük számára a „Szélcsend” kennelnevet. Spring-től és Lucy Flame-től két alom biztosan született a Polnay családnál: 1923. május 26-án és 1924. december 24-én.
collie szuka, törzskönyvi szám: MET 8817, született: 1923. május 26.
apa: Spring (MET 2734), anya: Lucy Flame (MET 2733)
Tenyésztő: tiszasülyi Polnay Lucy
tulajdonos: Kiss J. Illés (Budafok, Hárossziget)
Lessie-től legalább két alom született Kiss J. Illés budafoki "Kiss" kennelében. Az első 1925. december 26-án, a második 1926. július 20-án.
A Polnay családtól származott a kor legismertebb collie-ja, - Ch. Blue Roland - aki sikeres kiállítási kutya, és kiváló fedezőkan volt. "Sok szép kutyát lehetett látni a kiállításon. A legtöbb bámulója egy Roland névre hallgató skót juhászkutyának volt. Hegyesorrú fejét mintha pasztellszínekkel festették volna barnára, szürkésre, fehérre, feketére." - Az Est, 1926.05.26.
blue merle collie kan, törzskönyvi szám: MET 8818, született: 1924. december 24.
apa: Spring (MET 2734), anya: Lucy Flame (MET 2733)
Tenyésztő: tiszasülyi Polnay Lucy
tulajdonos: Ottó Hermann, gyárigazgató (Budafok)
Tiszasülyi Polnay Lucy blue merle kutyájával
Az Est, 1933.08.08.
Ch. Blue Roland
Tolnai Világlapja, 1926.09.29. és 1926.06.02.
Adománygyűjtő hölgyek a budapesti Gerbeaud kávéház teraszán blue merle collie-val. Bal oldalt tiszasülyi Polnay Lucy, és a szintén híres collie tenyésztő gróf Pejacsevich Albert felesége, gróf Almássy Ilona.
Színházi Elet, 1927/24. szám
1926. május 5-én Lucy Flame-nek kölykei születtek fiától, Rolandtól, Ottó Hermann budafoki collie kennelében. Ez volt az első alom, melyet a MEOE nem más fajtákkal ömlesztve, hanem a Magyar Eb-törzskönyv külön „Skót juhászeb”, azaz Sj kötetébe jegyzett. A MET Sj 1. számot egy Princess Tessa nevű szuka viselte.
collie szuka, törzskönyvi szám: MET Sj 1., született: 1926. május 5.
apa: Ch. Blue Roland (MET 8818), anya: Lucy Flame (MET 2733)
Tenyésztő és tulajdonos: Ottó Hermann, gyárigazgató (Budafok)
Két és fél hónappal később, 1926. július 20-án Rolandnak ismét kölykei születtek, ezúttal testvérétől Lessie-től, Kiss J. Illés budafoki tenyészetében. Az 1926-os őszi budapesti MEOE derby kiállításon mindkét szülőt és az almot is bemutatták.
"Kutyaderby a Tattersallban... Fényesen sikerült egy skót juhászkutya família bemutatkozása is. A furcsán színezett fehér, sárga, fekete, szürke foltozatú családfő persze megnyerte fajtájának első díját, de az ambiciózusan folyton ágaskodó Lessie mégis háttérbe szorult virgonc kölykei miatt. A végtelen sorban elvonuló nézőközönség valamennyi hölgy tagja belemarkolt a kis juhászkutyák szőrébe, amely mintha vattából lett volna." - Az Est, 1926.09.21
tricolor collie kan, törzskönyvi szám: MET Sj 6., született: 1926. július 20.
apa: Ch. Blue Roland (MET 8818), anya: Lessie (MET 8817)
Tenyésztő: Kiss J. Illés (Budafok, Hárossziget)
Tulajdonos: Horváth Gyula
Budapest MEOE kiállítás, 1929. május 19.
első díjat nyert collie: Jimmy Kiss
Képes Krónika, 1929.06.02.
Ch. Blue Roland gazdája, - Ottó Hermann - a ’20-as évek végén kutyáival együtt a csehországi Brnóba költözött. Ott is született alom Rolandtól. Az egykor híres magyar fedezőkannak (főleg cseh fia, Tasso Printempo és lánya, Běluše Printempo révén), a mai napig élnek leszármazottai, többek közt cseh és magyar kennelekben. A háború után hazánkba importált csehszlovák kutyák - pl. Simor György Kerteskői kennelének alapító szukája, Zeggi z Ovčí farmy – javarészt az ő leszármazottai.
Tricolor collie
Ilosvai Lajos Károly: A kutya sportszerű tenyésztése, nevelése és idomítása,
2. kiadás, 1929
Bartos Olga színésznő, operett primadonna,
és skót juhászkutyája
Színházi Élet, 1929/29
Zombory Mercedes színésznő címlapokon,
valószínűleg a Polnay vonalból származó blue merle kutyájával.
Színházi Élet, 1929/29.szám / Illustrite Zeitung, 1930 / Színházi Élet, 1931/2. szám
Szemezgetés az apróhirdetésekből 1910 és 1930 között
„Collie, skót juhászkutya, másfél éves, fekete köpönyegű, jó házőrző, 40 koronáért eladó. KUTYAFÜRDŐ, GRESHAM-PALOTA.” - Budapesti Hírlap, 1910.04.21.
„Collie. Ideálisan szép TENYÉSZSZUKA, sürgősen eladó. Teréz-körút 6. III. em. 23.” - Pesti Hírlap, 1911.01.19.
„Skót juhászkutya (collie) 2 éves hím, CÁNÁBÓL származik. Eladó! Nedich számvevő, Bőszénfa.” - Somogyi Hirlap, 1913.02.23.
„Fajtiszta collie (skót juhászkutya) KÖLYKÖK, hat hetesek, eladók, darabonként, 10 koronáért. Gyárfás Elemér, Dicsőszentmárton.” - Budapesti Hírlap, 1913.04.12.
„A BUDAPESTI ÁLLATKERTBEN skót collie kölykök kaphatók!” - Vadászlap 34. évfolyam, 1913.05.15. / 14. szám
„Eladó 2 éves skót juhász hím kutya, KATONAI KIKÉPZÉSSEL, személyvédelemre és őrzésre, esetleg katonai célokra jól használható. Szondy utca 19.” - Pesti Hírlap, 1916.06.28.
„CHAMPIONATUST NYERT nőstény skót juhászkutyámat (collie), elutazás miatt sürgősen eladnám.” - Pesti Hírlap, 1923.12.25.
„Skót juhászkutya eladó, gyönyörű állat, rendkívül alkalmas CIRKUSZI MUTATVÁNYOKRA, mozifölvételekre. Magyar u. 3.” - Pesti Hírlap, 1927.01.28.
„ANGLIÁBÓL SZÁRMAZÓ pedigrés skót juhászkutya, hím, húszhónapos, eladó. Telefon este héttől 97484 Lipót.” - Pesti Hírlap, 1927.09.18.
„NÉGYGENERÁCIÓS PEDIGREÉ-vel bíró fiatal, tanított gyönyörű skót juhászkutyámat (collie) lehetőleg villatulajdonosnak eladnám. Bővebbet József 416—95.” - Pesti Napló, 1929.11.03.
Az 1930-as évek elejére a Festetich és a Polnay család collie tenyészete is megszűnt. Gróf Festetich Vilmosné, férje 1931-ben bekövetkezett hirtelen halálát követően örökösödési vitába keveredett. Az elvesztett perek után az özvegy kénytelen volt elhagyni a toponári birtokot, ahonnan egy VIII. kerületi lakásba költözött. A tiszasülyi Polnay család az 1930-as évek elején, a nagy gazdasági világválság alatt hatalmas anyagi veszteséget szenvedett el. Polnay Lucy családon belüli viták és pereskedések, illetve magánéleti válsága után 1933-ban öngyilkosságot követett el. Akárcsak édesanyja, aki 28 éves korában szintén önkezével vetett véget életének. Polnay Lucy - anyjához hasonlóan - 28 évet élt.