COLLIE FAJTATÖRTÉNET
Írta és szerkesztette: Zöldhelyi Adrienn (2023)
A fajta Angliában
A collie szó eredete kissé bizonytalan, valószínűleg egy skót feketefejű birkafajtára utal. A hosszúszőrű collie-k (köznapi nevükön skót juhászkutyák) Skóciából és Walesből, illetve a legújabb kutatások szerint Írországból származó terelőkutyák leszármazottai. (Az ír származásra utalhat az ír foltosság megnevezés, vagyis a collie-k fehér jegyei is.) Az angolok vásárokon találkoztak ezekkel a kutyákkal, akiket saját juhász- és vadászkutyáikkal, agarakkal kezdtek keverni. Pár collie az 1840-es években a királyi udvarba is bekerült, Viktória királynő lelkes pártfogójukká, majd tenyésztőjükké vált. Kedvenc kutyáinak még szobrot is emeltetett. Emiatt hamar népszerűvé váltak nemesi körökben. Kutyakiállításokon az 1860-as években kezdték őket bemutatni.
A modern hosszúszőrű collie-k ősének Old Cockiet tekintjük (született: 1868). Szüleit nem ismerjük, tulajdonosa - Mr. White - sosem volt hajlandó elárulni kiktől származik. Sable színe miatt kitűnt az addig főleg fekete collie-k közül. Old Cockie figyelemre méltó kiállítási karriert futott be és hatalmas hatást gyakorolt a fajtára. Szinte minden ma élő hosszúszőrű collie törzskönyve visszavezethető rá.
Old Cockie (1868-1882)
sable white kan
Tenyésztő: Mr. Johnson, tulajdonos: Mr. White
1874-ben kezdte a The Kennel Club regisztrálni, majd pár évvel később törzskönyvezni a „skót collie-kat”. A collie megnevezés ekkor még több – bizonyos jegyekben megegyező - brit juhászkutyára vonatkozott.
Az első hosszú- és rövidszőrű collie standardet 1881-ben publikálta a „The Collie Club” (mint első fajtaklub) közvetlen a megalakulása után. Tulajdonképpen ekkor született meg hivatalosan a fajta. Ezután kezdték meg a collie-k küllem alapú szelektálását, tudatos tenyésztését. Kennelneveket csak az 1880-as évek második felétől használtak, bár ez főleg a nagyobb kenneleknél volt jellemző. A következő évtizedekben még nagyon sok volt a kennelnév, vagy regisztráció nélkül „ismeretlen szülőktől” származó kutya.
Az 1880-1890-es évek nagynevű angol tenyésztői egész Európa, valamint az Egyesült Államok collie tenyésztését megalapozták. Mr. Thomas Herbert Stretch – Ormskirk, illetve Mr. William E. Mason – Southport kennele nagyon meghatározó volt.
A Southport kennel sable white kutyái, tenyésztő és tulajdonos: Mr. William E. Mason (Anglia)
Tolnai Világlapja, 1913.11.02.
Collie-k az irodalomban és a filmvásznon
Lassie-t mindenki ismeri. Vagy regényekből, vagy a filmekből. Sokan úgy hiszik, hogy Lassie volt az első hosszúszőrű collie a filmvásznon, és nevét valamint karakterét a regényíró - és collie tenyésztő - Eric Knight találta ki.
A „lassie” szó valójában az 1800-as évek divatos skót eredetű kifejezése volt, jelentése; fiatal leányka, kislány. A Lassie nevet a XIX. században előszeretettel adták telivér nőstény lovaknak, illetve más fajtatiszta állatoknak, főleg szuka kutyáknak. Korai törzskönyveken gyakran találkozni ilyen nevű collie-val.
’Lassie, a hős megmentő collie’ 1859-ben jelent meg először irodalmi műben (Elizabeth Gaskell: Féltestvérek). Lassie - az életmentő collie - igaz történetét pedig az I. Világháborúban dokumentálták. A kutya által megmentett tengerész később sok helyen elmesélte a történetet, amiből valóságos mítosz kerekedett. A hős eb regéje ezután számos könyvben, novellában, újságcikkben megjelent.
Eric Knight azonban nem csak írott anyagokból inspirálódhatott. Az első kutyás film (Rescued by Rover) főszereplője szintén egy hosszúszőrű collie volt. Rover a megmentő kutya rövid történetét 1905-ben vitték vászonra Angliában. A főhőst alakító Blair nevű eb már két évvel korábban feltűnt egy jelenet erejéig, de a Rover film után igazi sztár lett. A következő években számos hasonló kasszasiker filmben szerepelt. Blair 14 éves korában bekövetkezett haláláról szinte minden korabeli lap beszámolt. Érzelmes sorokkal, hosszú megemlékezésekkel búcsúztak az első kutya filmsztártól.
Az 1910-es években az Egyesült Államokban is elkezdték a kutyás filmek gyártását, szintén egy hős gyerekmentő collie-val a főszerepben (Jean és a rongybaba, 1910). Blaire és Jean után több fajtatársuk is megjelent a filmvásznon. 1921-ig bezárólag szinte csak collie-k szerepeltek a kutyás mozikban. Számos játék és dokumentumfilm készült róluk, amik óriási népszerűséget hoztak a fajtának a tengeren innen és túl.
Teljes cikk: Az első kutya-filmsztárok (akutyanemolvassa.hu)
Filmjelenet: Rescued by Rover (1905)
A collie Magyarországon
A collie-k hazai tenyésztése – jelenlegi tudásom szerint – az 1890-es években kezdődött. A fajta honosítása szorosan összefonódik a magyar lósport történetével. Mind a nemes fajtájú lovak, mind a nemes fajtájú kutyák honosítása a magyar történelmi családokhoz köthető. A szenvedélyes lovasokból, vadászokból álló arisztokrácia – mint pl. a Königsegg grófok - jóvoltából hazánkban fedezett a híres Ch. Southport Perfection (Old Cockie leszármazottja, szül. 1892. február 19.), valamint Ch. Cheviot Royal azaz "Champion Jack" (szül. 1897. január 5.).
A két díjnyertes angol collie (az Egyesült Királyság után) a Habsburg Birodalom szinte minden szegletében megfordult. Szülőhazájuk után Ausztriában, Cseh- és Morvaországban, valamint a Magyar Királyság területén is fedeztek. Ez idő tájt teljesen bevett szokás volt, hogy a tenyészkutyák – mind a kanok, mind a szukák – gyakran cseréltek gazdát, a tenyésztés előmozdítása érdekében. A híres fedezőkanok leszármazottai a kor szokásaihoz híven, sok esetben nevükben továbbvitték híres felmenőjük nevét, mint pl. Ch. Southport Perfection után Prince of Perfection és Barwell Perfection, vagy Ch. Cheviot Royal után Elda Royal és Stone Royal.
Az első magyar nyelvű fajtaleírást 1899-ben közölték le, mely tartalmazta az angol „The Collie Club” által kiadott standardet is. Illusztrációként Ch. Cheviot Royal fotója szerepelt.
„A Colli-fajta kutyák között valóban nagy rekordot ért el a mellékelt képen bemutatott Colli-kan, »Cheviot Royal«, 12 más kan között. Az idei luxuskutya-kiállításon a »Thur Favorit «- I-ső tiszteletdíjat nyerte. Ezen kívül a kiállításon még több más díjat is nyert, így kapta az I-ső díjat és champion győző osztályt, az I-ső eladási osztály-díjat. A »Cheviot Royal« sötét fehér gallérral, lábfejjel és menyvéggel. Mr. Watson, Sasselby Flossból a Scotland Flee után nevelte, nagyon derék fajta kutya igen jó fejjel, helyes kifejezéssel és nagyon jó fülekkel. E kan már Angliában is igen sok díjat nyert.” - Zoologiai Lapok, 1899.10.10.
„Skót juhászkutya (Collie) ’Champion Jack’ apa, mely 22 első dijat s több aranyérmet Angolországban; 5 első tiszteletdijat Bécsben nyert, anyjuk Pesten kitüntetve utánna 4 hónapos hímet 30-36, nőstényt 24 koronáért, kiváló szépségű behozott oroszagarat 240 koronáért kaphatni, minden a legjobb származású. Raska Ferencz, uradalmi tiszttartó: Pruszkán, Trencsén m.” - Köztelek – 1901.03.23.
Az említett Pruszka település, az Oroszlánkő uradalom központja volt, mely a Königsegg grófsághoz tartozott. Ebben az időszakban az uradalom tulajdonosa gróf Königsegg Ferencz volt. Az uradalom híres volt telivér lovairól, és úri vadászatairól. Eleinte csak vadászkutyákat, majd collie-t és orosz agarat is tenyészettek a birtokon. A kutyákkal kapcsolatos ügyeket, feladatokat az uradalmi tiszttartó, Raska Ferenc irányította. A trencsén megyei Pruszka településen elég nagy létszámú collie tenyészet működhetett az 1800-as évek végén, mivel 1901 nyarán 30 collie-t hirdettek meg eladásra, a „tenyészet apasztása” miatt.
Képeslap a Zempléni Múzeum gyűjteményéből (1894)
Zoologiai Lapok,1899.10.10.
A tatai és az alagi angol lovas kolóniák szerepe a hazai collie tenyésztésben
A XIX. század vége felé az Eszterházy uradalom tatai központjába – Eszterházy Miklós gróf meghívására - számos angol lovas szakember érkezett, majd telepedett le. Köztük Henry Milne, a híres lovas tréner, a tatai angol kolónia jeles tagja. Az angolok nemes lovaikon kívül fajtatiszta kutyákat is hozattak hazájukból, többek közt collie-kat. A telivér lovak az Esterházy uradalom saját vasútvonalán érkeztek a birtokra. Minden valószínűség szerint, a lovakkal együtt a vagonokban kutyákat is szállítottak Magyarországra.
Eddigi kutatásom szerint az első collie, aki bizonyítottan Magyarországon született, Henry Milne tatai collie tenyészetéből került ki. Rob-Roy (sable white kan, szül. 1898. augusztus) a kor ismert kutyája volt, aki az 1900-as első Budapesti Nemzetközi Ebkiállításon elsöprő győzelmet aratott. Tulajdonosa gróf Pejacsevich Albert – földbirtokos (Irinyi-puszta), alagi istállótulajdonos, tréner és úri lovas – volt, aki szoros kapcsolatot ápolt az angol kolóniákkal.
„A colley… Múlt évi ebkiállításunkon hét példány volt, melyekről a Hunde-Sport und Jagd 1900. május 31. számában Kammerer így nyilatkozik: volt nevezve hét darab, melyek mind gyengék voltak, kivéve gróf Pejacsevich Albert Rob-Roy-ja, mely Astleynak is megnyerte teljes tetszését.” - Fővárosi Lapok 1901.09.01.
Az ősi szlavóniai eredetű Pejacsevich főnemesi család ifjú férfi tagjai, azonnal belevetették magukat a lótenyésztésbe és lovas sportokba, amint Széchenyi István gróf kezdeményezte azok meghonosítását. A Batthyány uradalomban Alagon (Dunakeszi), gróf Batthyány Elemér lóversenypályát és tréningközpontot hozott létre, ahol az egyik istálló tulajdonosa a Pejacsevich család volt. Az alagi lovas életnek számos angol nemzetiségű tagja volt, komplett angol kolónia élt itt. Trénerek, zsokék, állattenyésztő szakemberek. Az alagi birtokon nem csak angol lovak, hanem angol kutyák tenyésztése is folyt. A Pejacsevich grófok a collie-k mellett agarak, spiccek, valamint foxterrierek tenyésztésével foglalkoztak.
A collie-k jelen voltak az angol kolóniák számos tagjánál Tatán és Alagon is, ahol Pejacsevich gróf istállója állt. Thomas H. Buckenham, – a Monarchia ugrólovas championja, híres tréner – aki a tatai, majd az alagi angol kolónia tagja volt, szintén foglalkozott collie tenyésztéssel. Egy 1912-es újságcikk („Egy délután John Reevesnél.”) pedig részletesen beszámol arról, hogy a neves angol lóidomár John Reeves, – ki akkor már majd fél évszázada részese volt a magyar lovas életnek – hogyan, s milyen körülmények közt él Alagon: „Igazi angolos környezet az ősz mester háza. Angolos a kert, a ház… Egy collie természetesen szintén nem hiányozhat, épen úgy, mint az angol cserepek, karrikatúrák és kandallók.” - Vadász- és Versenylap 56. évfolyam, 1912.03.08.
Gróf Pejacsevich Albert
(1875–1941)
alagi istállótulajdonos, úrlovas, az első magyar collie tenyésztők egyike
Film Színház Irodalom, 1941.05.09.
Rob-Roy
sable white kan, született: 1898. augusztus
Tenyésztő: Henry Milne - Tata, tulajdonos: gróf Pejacsevich Albert
Zoologiai Lapok, 1901.08.01.
A világhirű tatai lovastréner, Henry Milne fia collie-val.
Tata, 1916. október 24.
Henry Milne Angol Lovastörténelmi Villamúzeum / antikvilla.hu
A fentebb említett 1900-as budapesti ebkiállításon összesen 7 nevezett collie volt, Rob-Roy mellett feltűnt pl. Agela (tul. Riedel Herbert), Terbli (tul. Grünhut Dezső), és Elda (tul. Batka Ferenc).
Grünhut Dezső igen tehetős budapesti istállótulajdonos volt. Hatalmas vagyona nemzetközi szállítmányozó vállalatából származott, amely automobilokat importált. Cégéhez és lovaihoz kapcsolódóan számos külföldi (főleg angol és amerikai) érdekeltséggel rendelkezett. Az angol telivérek mellett ő is foglalkozott angol kutyákkal, collie-t és angol cocker spánielt tenyésztett.
Riedel Herbert kecskeméti hadnagy ugyancsak elkötelezett lovas volt. A császári és királyi 13. Jász- és Kun huszárezred tisztikarának tagjaként, rendszeresen indult katonai lóversenyeken. Telivér versenylovakat és collie-t tenyésztett.
Batka Ferencz szintén Kecskeméthez köthető. Felső Alpáron volt hatalmas birtoka, ahol javarészt szőlőt termeltek és állatokat tenyésztettek. Az eddigi kutatásaim alapján úgy gondolom, hogy Riedel Herbert és Batka Ferencz szintén nemesek voltak.
Egy 1900-ban közölt fajtabemutató szerint:
„A collie igen jó indulatú, csendes és hűséges kutya. Nálunk eddig Pejacsevich Albin gróf, Wagner József és Grünhut Dezső tenyészti.” - Zoologiai Lapok, 1900.12.30.
A fent említettek mellett, a szentegáti uradalomban is tenyésztettek collie-t. A szentegáti uradalom, egy zsidó származású nemes, bizonyos báró Biedermann Rezső és családja kezében volt. A hatalmas birtokon világszínvonalú oktató mintagazdaság működött, ahol a legmodernebb technikákat alkalmazták a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Telivér versenylovaik és kutyáik tenyészegyedit Angliából importálták. A birtok óriási erdőségeiben rendszeresen tartottak hajtóvadászatokat is. A Biedermann család - a többi nemeshez hasonlóan - rengeteget tett a környék felvirágoztatásáért, az iskolázottság és az életszínvonal növeléséért.
Bakits Ferencz székesfehérvári collie tenyésztő, szintén kapcsolódik a korabeli arisztokráciához, a művészeti, és művészetkedvelő elithez. Bakits úr - mielőtt nyugdíjazásakor Fehérvárra költözött - az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia elismert ének és zongora-tanára volt. Majd Budapest belvárosában saját zeneiskolát nyitott. Ezen kívül tevékeny szerepet játszott a főváros zenei életben. Jeles színművészekkel és főúri családokkal ápolt kitűnő kapcsolatot. A magas műveltségű zongoraművész 1901-ben bekövetkezett halála után, collie-tenyészetét fia, Bakits János vitte tovább. Állományuk nagy részét Angliából importálták. „Tisztafajú, Angolországból importált, telivér szülőktől származó skót juhász-kutya (Collie), négyhónapos hím-kölyök, olcsó árért eladó. Székesfehérvár, Zöldfa utca 4., Bakits.” - Budapesti Hírlap, 1901.09.01.
collie az 1900-as Budapesti Nemzetközi Ebkiállításon
Zoologiai Lapok, 1901.02.01.
collie az 1900-as Budapesti Nemzetközi Ebkiállításon
Vasárnapi Ujság, 1900.
"Képünk Wagner József budakalászi tenyésztő collie családját mutatja be."
Zoologiai Lapok, 1900.12.30.
A Vöslau kennel
A 19-20. század fordulóján Magyarországra a collie-k főleg Angliából, Skóciából, valamint Németországból, Ausztriából és Csehországból érkeztek. Az osztrákokkal és a csehekkel a háború előtti időszakban (is) nagyon szoros kapcsolatot ápoltak a hazai tenyésztők. Gyakran cserélgették a kutyáikat, javarészt ugyanazokat a vérvonalakat használták. Anton Dité prágai tenyésztő kennelében született pl. két collie szuka, Elda Queen, és testvére Elda Royal. Onnan kerültek Gutmann Mór (Moritz Ritter von Gutmann) Bécs melletti vöslaui kennelébe, majd Magyarországra. Gutmann Mór – aki mind az osztrák, mind a magyar kinológiai életben aktívan tevékenykedett – több, mint egy tucat collie-t importált Angliából, valamint a skót Olveston kennelből (tenyésztő: Mr. James C. Dalgliesh), akik közül később néhány, utódaikkal együtt hazánkba került.
„Mint Vöslauból Gutmann Mór lovagtól a lelkes Collie tenyésztőtől értesültünk, több jó hírnevű és díjazott Collie skót juhászebet ajándékozott magyarhoni tenyésztőinknek, miáltal a hazai Collie tenyésztés nagy lendületet nyert.” – Ebtenyésztési Értesítő, 1903. február / I. évf. 2. szám
1903-ban 11 collie (5 kan és 6 szuka) került a Vöslau kennelből magyarországi tenyésztőkhöz.
Rohonczy Gedeon (Török-Becse) – „Lord Patrick” kant, és „Erica Queen” szukát,
gróf Orssich Levin (Varasd) – „Lord G.” kant és „Fanny T.” szukát (Heather Hero kölykei),
gróf Pejacsevich Albert (Irinyi-puszta, Rákos-Palota) – „Stone Royal” kant (Darkey alomtestvére),
Franz Mária (Bars) – „Darkey” kant, „Elda Queen” és „Meta Hope” (Balgreggie Hope lánya) szukákat,
Thomas H. Buckenham lóidomár (Tata) – „Charley Royal” kant, „Felicitas” és „Elda Royal” szukákat kapta.
(Gutmann Mór négy versenylovát Tatán tartotta, a lovakat Thomas H. Buckenham trenírozta.)
„Egyesületünk nemeslelkű tagjának ez úton is köszönetet mondunk az annyira szívén fekvő magyar kynologia fellendítéséért.”
Az Ebtenyésztési Értesítő ugyanezen száma, más import collie-król is említést tesz:
„Collie tenyésztőink magyarországi anyaga azzal is gazdagodott, hogy báró Born Frigyes egy kiváló nemes vérből származó Colliet importált Angolországból, melyet azt hisszük szintén tenyész célokra óhajt felhasználni.” (Több alom született olyan híres kennelekben, melyek fő profilja nem a collie tenyésztés volt, mint pl. Grafi Frigyes vizsla-, valamint báró Born Frigyes foxterrier tenyészete. Fő fajtáikhoz képest ezen kennelekben a collie almok száma elenyésző volt.) „Ibrányi Mihály honvédhuszárkapitány is az ebtenyésztés lelkes híve lett s az Egyesület útján importált két Collieján kívül, mint halljuk újabb importokra gondol.” – Ebtenyésztési Értesítő, 1903. február / I. évf. 2. szám
Az 1905-ös Budapesti Nemzetközi Kutyakiállításon bemutatott öt collie közül négyet a Vöslau kennel prezentált. A legnagyobb látványosság egy angol import kan, Ch. Mountjoy Marksman volt. Rajta kívül díjat nyert még egy Young Perfection nevű kan, egy skót import szuka Ch. Olveston Daisy, valamint egy Csipke v. Vöslau nevű szuka. Az említett kutyák mind Gutmann Mór vöslaui kennelének tulajdonában voltak, aki a két import champion kutyáját eladásra kínálta. Rajtuk kívül ugyanitt, díjazták még Rusa Lázár főszolgabíró Cary nevű collie kanját.
„Van a kiállítás Collie-csoportjában egy, Ch. Mountjoy Marksman nevű 2 éves kankutya, színe fehér, arany és barna. Ezt a remek kutyát Angliában tenyésztették. Egy csomó díjat nyert már össze s az ára most 12,000 korona, Ch. Olveston Daisy ára 3000 korona.” - Tolnai Világlapja, 1905.10.29.
sable white kan, született: 1903. június 12.
Mountjoy Manifesto x Mountjoy Modesty
Tenyésztő: J. Hancock (Anglia)
Monostori Károly: Ebtenyésztés, 1909, fotó: Monostori Károly
Orsz. Magyar Ebtenyésztő Egyesület
Ebtenyésztési Értesító
1903/5. száma
collie-k a címlapon
Magángyűjteményből